Ha a szalvétával sikerült megismerkedni érdemes kihasználni a benne rejlő további lehetőségeket. Már említettem, hogy akár süteményes formába téve hűtő mágnes készíthető a maradékokból, de formára feldolgozva, nagyobb méretbe is alkothatunk. Készíthetünk virágcserépre cilindert vagy műanyagformára álarcot is.  

Hozzávalók: Szalvétapapír, víz, tapétaragasztó, forma. (Műanyag virágcserép, tál, vagy olyan forma, ami méretes a fejre, illetve egy régi álarc.) Széles puha szőrű ecset.

Fontos: Formánk olyan anyagból készüljön, amihez nem ragad a tapétaragasztó, így például műanyag, üveg kiváló választás, mert ahogy szárad magától leválik róla a cilinderünk, álarcunk.

Elkészítés módja: Egy nagyobb méretű tálcára, vagy rajztáblára tegyünk egy szétvágott kukás zsákot. Annak a közepére helyezzük rá a felfordított virágcserepet. Széles ecsettel kenjük be a formánk külsejét ragasztóval, majd a félbe vágott szalvétát helyezzük rá úgy, hogy a papírcsík vége a felfordított formánk közepétől indulva oldalán (függőlegesen) végig simuljon, majd a vízszintes felületre is legalább három centimétert leérjen. (Ami leér értelemszerűen az lesz a kalap karimája.) Bár a formát akár három félbe vágott szalvéta is körbe érné nem szabad elnagyolni a munkát, hiszen akkor a karimája még hiányos maradna a cilinder meg sérülékeny, puha. Ezért legalább hat vagy több félbe vágott szalvétával érhetünk úgy körbe, hogy a karimán is fedésbe legyenek a csíkok. Ha kisebb darabokkal dolgozunk jobban felsimul az íves formára és, ha az első teljesen formát befedő réteg után egy sor újság papírt viszünk fel a tartósságot tovább növelhetjük, miközben sem a belsején sem a külsején nem látható majd, hiszen azt ismét szalvétával rétegeljük. Ha elkészültünk az egészet tapétaragasztóval újra bekenjük, majd ismét körbe rakjuk egymást fedve szalvétával, és ezt ismételjük mindaddig, míg el nem érjük azt a vastagságot, ami stabil lehet egy cilinderhez. Három sor már stabil, négy akár arra is alkalmas, hogy kisebb gyerekek folyamatosan játszhassanak vele, és egybe maradjon. Taktika, praktika: Ha spirálosan helyezzük fel a csíkokat sokkal stabilabb lesz a munkánk és könnyebben kevesebb ránccal, lehet rásimítani egymásra a rétegeket. Ha körbe értünkkor a karimát eligazítjuk egyenletesebb, lesz a vastagsága. Ha kezeinket a ragasztóba mártjuk nem csak ecsettel, akár azzal is kisimíthatjuk finoman a rétegek közé szoruló levegőt. Egyenes műanyag vonalzót beragasztózva nem csak a karima szabályos méretét ellenőrizhetjük, hanem a karimát is átsimíthatjuk, körbe, hogy annak szélei még formásabbakká válhassanak, de ha nem dolgozzuk el nedvesen a munka végeztével ollóval körbe is vághatjuk a szélét. Ilyenkor azonban utólag még érdemes a karima szélét ragasztóval rögzíteni. Száradás két – három nap. Nem szabad erőltetni a formáról való leválasztást. Ha megszáradt tökéletesen leválik maga a formáról. Amikor a cilinderünk elkészült papírból kalapszalagot készíthetünk, vagy akár a már jól ismert rózsával is díszíthetjük.

Ha már úgy is elő vettük az eszközöket, ragasztót és a hozzá való szalvétát egy füsttel elkészíthetjük az álarcot is így a gyereknek egyszerre két játék lehetőséget is adhatunk.

Az álarc készítését érdemes akkorra tervezni, amikor sok szalvéta leesik, mert az arc mérete, ívelése kisebb darabokat kíván, így nem kell ép egész szalvétákat felszabdalni, elpocsékolni hanem a hulladékot fel tudjuk használni. Itt is rétegekbe kell gondolkodni. Ragasztóval bekenjük a formánkat, majd jöhet a szalvéta. Minden réteg után újra ragasztó, majd ismét szalvéta. A szemek és szájnál nem kell kihagyni, lehet az egészet egybe kitölteni, hiszen száradás után könnyedén kivághatóak manikűr ollóval. Soha ne felejtsük el a levegőbuborékokat kivezetni a rétegek közül a szélek irányába, mert ha ezt nem tesszük meg száradás után azokon a részeken, szétválik a papír. Ezért jó, ha kezeinkkel átsimogatjuk, mert előfordul, hogy amit a szemünk nem lát a kezünk, érzi.

Miért érdemes ilyen álarcot készíteni? Mert míg a boltokban kapható műanyag nagyon vékony jó, ha egy farsangot kibír a gyereknek ez az álarc stabil, és egy formára bármennyi elkészíthető. A szalvétából készült már önmagában is szép, de akár festhető arról nem is beszélve, hogy egy csomag szalvétából az egész osztály farsangi álarca elkészíthető így az összes nem kerül annyiba, mint egy műanyag bolti. Igen kellemes alapanyagok a legkisebbek is szívesen és eredményesen tudnak vele dolgozni, így nem meglepő, ha hamarosan egyre több dolgot akarnak ezzel a módszerrel befedni. Jó alap a már említett tejes doboz. Egyenes felületére és külső papír bevonatára remekül ragasztható tapétaragasztóval a szalvéta, másrészt mivel a belseje nem ázik át akár még váza is készíthető belőle. De mutatós ceruzatartó, vagy egyéb tároló is készülhet belőle. De ezzel a tudással már könnyedén lehet készíteni kemény fedelű könyvet is. Mi anyák napjára készítettük.

Amikor pedig már kiválóan ismerjük a tapétaragasztó és a szalvéta közös "viselkedését" kereshetünk új kihívást, nehezebb feladatot. Meglátjuk, hogy egy római sisak sem fog leckét adni a számunkra.

 ... és, hogy miért érdemes ezeket a gyerekekkel együtt elkészíteni? Mert egész egyszerűen ezek a saját munkák sokkal értékesebb, mint a drága vásároltaknál, mert nagyobb lehetőséget kínálnak nekik az átszellemülésre, a szerepjátékra, mert munkájuk alapján rangsorolják egymást, melyet el is fogadnak! És jöhet az önfeledt játék!

... mert a csoda bennünk, a kezünkben van! Hogy hány éves kortól? Akár már négy öt, ha engedjük alkotni, kibontakozni, majd játszani őket!

 Miért éppen szalvéta?

Mert egészségre káros anyagot nem tartalmaz, színét nem engedi, mert több rétegű, olcsó, szép színekben és mintákkal kapható, bárki számára könnyen elérhető, minden háztartásban megtalálható, a belőle készült alkotás tartós, stabil…  Mert ha vastagabb, keményebb papírt használunk esetleg tapétát fontos a pontos méretre vágás, vastagsága, mintája miatt a pontos illesztés és nem utolsó sorban a síkfelület. Azokból a fenti íves felületre nehéz vagy bizonyos esetekben lehetetlen dolgozni, így a tökéletes eredmény, hibátlan látvány hosszas gyakorlás, próbálkozás után lesz csak elérhető. A szalvéta ráncosan is szép látvány, sőt még a ráncok irányával játszva további különleges felület hozható létre, így minden gyerek elsőre sikerélménnyel zárja a feladatot már óvodásként is! Az a gyerek pedig, aki megismeri a szalvéta és a víz, majd a ragasztó közös „játékát” kipróbál többféle lehetőséget szalvétával előbb utóbb úgy is kíváncsi lesz arra, hogyan és mire lehet vastagabb papírral, vagy tapétával dolgozni. De addig is sok szép dolgot alkot lesz anyag és eszköz ismerete tökéletesen tudja egy szakma alapjait! Az igazsághoz pedig az is hozzá tartozik, hogy egyszerűbb egy falra tapétát ragasztani, mint íves felületre szalvétát. Így, ha a gyerek kicsibe megtanulja, a nehezebb feladatot bizton megbirkózik a nagyobb felületű könnyebbel!