Korábbi bejegyzéseimben már leírtam a következő két alkotás elkészítésének alapjait. A  fenti éjjeli lámpa is éppen úgy készül, mint a tojás, kosár, tök, stb.

( http://gyongyszem-napkozi.blog.hu/2015/01/24/10_lufira_kosar_tok_gyumolcs_es_barmi_egyeb )

A felfújt lufira tapétaragasztóval szalvéta rétegeket viszünk fel. Jelen esetben egy erdő részletes szalvétát fákkal,  őzikékkel, és a kék madárral.  Száradás után már meg is van a lámpánk alapja.kivágjuk a csillagokat tetszőleges méretűre, majd a holdat. A hold mérete akkora legyen, hogy csak a gyerek keze férjen bele! Így egyrészt megspórolunk magunknak egy felesleges munkát (hogy állandóan nekünk kelljen le és felkapcsolgatni neki) mivel a felnőtt keze nem fér bele. Másrészt így még inkább a sajátjának érzi, és ezzel nyugodtan játszhat, kapcsolgathatja akár éjjel is, ha felébredne, hiszen a ledes mécses nem veszélyes.

A feladat eddigi része már ismert volt, így gyakoroljunk valami mást. Például a vágást ollóval. Először nagy ollóval nagyobb madarakat vágassunk ki, hogy a kezük ráálljon a vonalvezetésre, majd olyan méretűt, ami a lámpás belsejébe és külsején is arányos, szép. Soha nem baj,  ha a gyerek pl. egy manikűr ollót  használ jelenlétünkben. Minden eszközt meg kell ismerni és inkább előttünk próbálja ki, mint, hogy titokban. Ha mi magunk adjuk a kezébe azzal, hogy ehhez a feladathoz egy ilyen eszköz szükséges, de mivel ez  nagyon hegyes csak akkor biztonságos használni, ha felnőtt is ott van, akkor a már jól ismert eszköz kevésbé fogja csigázni kíváncsiságát.Mivel a manikűr olló éle íves is ismét egy új eszközzel kell megismerkedni, ami elsőre furcsa, de ilyen feladatnál kifejezetten segítség is lehet, ha már rá áll a kéz. Balázs balkezes, de ennek ellenére már kiválóan használja az ollókat. Nem kap balkezes ollót, hiszen ha csak azzal tudna vágni bizonyos helyzetekben kiszolgáltatott lenne, ha nem juthatna speciális balkezeseknek készült eszközhöz. Ezért ügyesen megtanulta használni a hagyományosat. Nem kellett hozzá más tudomány, mint alaposan kinyitni,  mint a gólya a csőrét, amikor nem szúnyogot, hanem békát akar bekapni, majd jobbkezesek balra kicsit befelé tartva "bekapják" a  papírt nagy harapással,  míg a bal kezesek balra tartva, kicsit kifelé tudják vágásra bírni az ollót.

Ha elkészült a kellő számú madár kivágása jöhet a felragasztás. Lehet belülre és kívülre is rögzíteni. A lényeg, hogy a gyerek ráérezzen arra, hogy bár elég stabil a lámpás még sem lehet kívülről túl erősen rányomni a madarat, mert behorpad. Balázs minden inspiráció nélkül már az első felragasztásakor mikor észlelte, hogy a tojás formájú lámpa elcsúszik előle, ha rá akarja nyomni a madarat remek érzékkel jobb kézzel benyúlt a lyukon alátámasztott, majd a bal kezével ráragasztotta a galambot. Nos éppen ezek azok a helyzetek, amelyek azoknál a gyerekeknél, akik a lehető legtöbb anyag és eszköz ismerettel, illetve feladattal szembesültek óvodásként már nem adják fel a leckét, bátran kezdenek minden újba, míg azoknál a gyerekeknél, akik csak az iskolában kezdenek el ezekkel a feladatokkal megküzdeni jelentősen kitolódik kezük fejlődése, kreativitásuk, tervezési képességük, szárnyuk bontogatása.

Az ilyen feladatok során igen sok dolog tudható meg egy gyerekről. Pl. Milyen méretű madarakat rakott fel egymás után? Rendezetlenül, vagy rendezetten helyezte el őket? Egy irányba röpteti a madarakat vagy sem? És sorolhatnánk tovább. Az ilyen feladatok fejlesztik a gyerek rend és rendszer érzetét, kézügyességét, megtanítják "komponálni" is.

Praktikus dolgokkal kiegészíthetjük. Tetejére fűzhetünk szalagot, hogy azzal könnyedén mozgatható legyen úgy, hogy ne kelljen átölelve arrébb tenni, ( mert a kivágott részek könnyen megsérülhetnek), hanem egész egyszerűen csak felemeljük a szalaggal és áthelyezzük.

Érdekes látvány belülről is így, hogy oda is röpködő madarak lettek felragasztva.

A kis mécses pedig csillag formát világít az asztalra.

... és így lesz belőle gyerek lámpa.

Egy ilyen lámpával könnyedén fel lehet csigázni a gyerekek érdeklődését, és rá lehet venni őket egy másik feladatra. Szintén lámpa "búra" készítés, bár ez monotonitása miatt koránt sem lesz annyira népszerű, mint az előző viszont igen jó fejlesztő. 

Készítsünk drótból minél több egyforma karikát. Vékonyabb dróttal, vagy fonállal rögzítsük egymáshoz, majd hálózzuk be fonállal.

És jöhet a kemény meló. Gépcérnával pókháló mintát kell készíteni úgy, hogy minden dróthoz érve hurkolunk. Ha elkészültünk mind ezt átlósan is megismételjük. A búra akkor a legszebb, ha a gépcérna alig egy centis rácsot hoz létre. A bele helyezett mécses gyönyörű mintázatot ad.

Mivel a gyerekek ezt  unalmas feladatnak tartják, ha elfáradnak, vagy lelkesedésüket vesztik bele kell tenni egy mécsest, és megnézni, hogy hol hiányos még, majd félre tenni és egy másik alkalommal folytatni.

Ez a feladat azért jó, mert a gépcérna igen vékony. Ha túl gyengén vezetik és hurkolják a drótok között laza lesz meglóg.  Ha túl  erősen végzik a feladatot akkor elszakad. Ennek a használati tárgynak az elkészítése tehát igen jó előkészítő lehet  az íráshoz.Másrészt itt is lehet kitartást mérni, rendszert, színharmóniát, pontosságot stb. a gyerek munkája kapcsán. És még egy mérce! A boldogságé, ami sugárzik arcukról, amikor ők maguk elkészítenek egy használati tárgyat!